Mindenkinek hite szerint adatik és hite szerint vétetik el. Ha megérted ezt a törvényt, akkor elhagy téged a felelősség áthárításának démona és többé közeledbe sem kerül. Igaz az, hogy te vagy a saját sorsod kovácsa, de nem csak a tetteidben, hanem legfőképpen a szívedben kovácsolod azt.

Eldöntheted, hogy a halálba menekülsz-e a szenvedésed miatt, s akkor a pokolban a jelenleginél sokkal nagyobb szenvedés vár rád, vagy végre felelősséget vállalsz életedért, és ha lassan is, de kibogozod a szenvedésed benned rejlő okát.

Vigyázz! Ne arra hivatkozz, hogy mit mondtak istenek, angyalok, próféták és tanítók, sőt arra sem, amit a könyvekből olvastál.  Arról beszélj, hogy bejártad-e azt az utat, amit ők hirdettek és igaznak találtad-e tanításaikat. Ha így teszel helyet kapsz a nagyok között, és tisztelni fog minden lény ezen a földön, aki Istentől van. Érvelj úgy, hogy a tudásod mögött a tapasztalat adjon erőt, de ne hidd, hogy a tapasztalat, teljes tudást ad.

"Hol van ilyenkor Isten? Miért történik az a sok szörnyűség?" - Ostoba ember, aki csak akkor keresi az Istent, ha baj van. Nyomás alatt csökken az ember intelligenciája, így nem ismerheti fel az igazságot: Isten akkor is benned volt. Azonban Isten a helytelen hitű embert megtöri, míg a helyesen hívő embert felemeli. Ilyen az igazság természete. A szörnyűségről is te döntöttél, csak felfuvalkodottságodban nem ismerted fel az alkalmat.