Ha becsületes munkádért csak kicsit kapsz az élettől, becsüld meg, mert az Isten adta. Ha a kicsit nem becsülöd és az Istened látja, hogy nem vagy boldog attól, amit kaptál, miért adna többet? Ha pedig elégedett vagy, nincsen nálad gazdagabb ember a világon.

Minden esetben, amikor a másikban hibát látsz, eldöntheted, hogy a szemébe kiáltod-e a te igazságod a világról, s ezáltal még nagyobb kettőségbe taszítod őt, vagy felteszel neki egy kérdést, amellyel egyrészt megismerheted, hogy ő miként látja a világot, másrészt lehet a te világnézeted is alakul általa.

Óvakodj attól, hogy hosszú távon beteljesíthetetlen vágyaid legyenek, vagy hosszútávon félelemben élj. A vágy és a félelem, a vonzódás és a taszítás az anyagi világ aspektusa. Aki pedig az anyagi világ teremtményeihez ragaszkodik, a lelki világot (Isten országát) gyűlöli. Senki nem szolgálhat két úrat, hogy mindkettőhöz hűséges legyen. Felszabadulást sem lát az, aki a vágyait és a félelmeit követi.

"Én próbálom, de..." - Ha csak próbálod, azt jelenti, hogy kettőségben teszed. Ne félj, dönts végre! Tedd, akkor viszont add bele a lelkedet, vagy ne tedd, akkor pedig keress más utat. Hit nélkül tenni valamit olyan, mintha olyan biciklivel mennél, aminek nincsen pedálja.