logo
  • Az ayurvedika.hu fóruma
  • Pontos idő: 2017.10.19. 08:25
ayurvedika.hu

Félelem és természete

Válasz: Félelem és természete

HozzászólásSzerző: kiscicus » 2010.01.30. 18:05

Sziasztok!

Végigolvastam ezt a topikot,és nagyon fontos információkhoz jutottam általa.

Nálam is alapprobléma a félelem volt.

Gyermekkoromban folyamatosan lázadtam,mert nem engedték a szüleim,hogy kifejezzem önmagamat.
Rengeteg szorongás gyülemlett fel emiatt,hogy nem tudtam önmagam lenni.

Természetesen lázadtam ellene,nem tudtam megfeleni az elvárásoknak,és nem is akartam.
Ez a mai napig így van,bár hazudnék ha azt mondanám nincs bennem félelem.
Ahogy az egyik szituációt megoldom,ott a másik,folyamatos munkát igényel.

Viszont már merek önmagam lenni a félelmeim ellenére.Nem akarok megfelelni másoknak,nekem sem kell.Az öszinte kommunikáció híve vagyok.
Szeretem ha meg lehet beszélni a dolgokat.

Ahogy az ember egyre bátrabb,úgy csökkenek a félelmek,és ezzel egyenes arányban növekszik a szeretet,a hit ,és a bizalom.

Hihetetlenül jó érzés,amikor könnyûvé válik az ember,mert megszabadul a terheitõl.

Örülök hogy sokat tanulok itt,és a tanítást alkalmazom a gyakorlatban is.

Már elmondhatom,hogy egyre jobban érzem magam,és szorgalmasan dolgozom magamon ezután is.:)



szeretettel: kiscicus :)
kiscicus
Az elgondolkodó
Az elgondolkodó
 
Hozzászólások: 32
Csatlakozott: 2009.06.20. 16:02

Válasz: Félelem és természete

HozzászólásSzerző: Sadmin » 2010.01.30. 19:46

Egészségedre kiscicus!:) Merj a keskeny úton járni, ott, ahol a legtöbb ember nem mer járni. Csak ez vihet az igazságra, akkor is, ha ezzel a hitetlenek nem értenek egyet:)
Sadmin
A tanítvány
A tanítvány
 
Hozzászólások: 133
Csatlakozott: 2008.07.18. 17:46

Válasz: Félelem és természete

HozzászólásSzerző: kiscicus » 2010.02.01. 10:57

Szia Sadmin!

Egy csomó felismerésem volt,az utóbbi napokban.

A gyermekkori játszmák,valóban ugyanúgy mûködnek nálam,csak most változtak a szereplõk.

Azt hiszem,most ezzel kell foglalkoznom,felismerni,és felszámolni õket,kiszállni végre belõlük.

Egybõl szabadabbnak érzem majd magamat.

Nem kellemes dolog szembenézni ezekkel a dolgokkal.Sõt,elég sok fájdalommal jár.

De elõbb utóbb megoldódik a probléma.

szeretettel:kiscicus
kiscicus
Az elgondolkodó
Az elgondolkodó
 
Hozzászólások: 32
Csatlakozott: 2009.06.20. 16:02

Válasz: Félelem és természete

HozzászólásSzerző: Sadmin » 2010.02.01. 11:15

:) Ne féljetek, mert bûneitek megbocsájtatnak, ha bizonyságot tesztek arról, aki képes megbocsátani azokat. Aki keresi az igazságot és szégyenli a bûnt, mind Isten gyermeke lehet. Aki pedig gyõz is a félelmen, már az is.
Sadmin
A tanítvány
A tanítvány
 
Hozzászólások: 133
Csatlakozott: 2008.07.18. 17:46

Re: Félelem és természete

HozzászólásSzerző: Gáborka » 2012.04.18. 21:06

Üdv!
A félelemmel kapcsolatban nekem van mondanivalóm. Tavaly érettségiztem, és féltem a matektól, mikor ott voltam, nem bírtam úgy gondolkodni, ahogyan kellene, nem jöttem rá dolgokra, rejtve maradtak előttem. Mérnöknek jelentkeztem, persze nem vettek fel, hisz nem lett elég pontom a pocsék eredmény miatt. Rettenetesen nyomasztó, kemény és sötét érzés a félelem, nagy volt a tét és elbuktam a vizsgán. Voltam lélekgyógyásznál korábban, azt hiszem, újra el kéne mennem, vagy valakihez, aki lélek szerint tanít és él, hogy segítséget tudjak kérni a félelem orvoslásának ügyében, de nem tudom, hogy hova menjek. Régen kiskoromban valahogyan más voltam, tiszta, gyorsan gondolkodó. Valamiféle megoldást szeretnék találni erre az egészre, mert már elegem van. Néha, ha gondolkodok, olyan érzésem van, mintha rátaláltam volna Istenre, akkor megnyugszok, és olyan, mintha tudnék Vele beszélgetni, mintha a gondolataim beszélnének belőlem felé. Az egyik legjobb dolog az életben keresni Istent, mert az értelem megnő bennem, ezáltal megérthetem a kapcsolat lényegét, különállóságát, nyugalmat ad, boldogságot. Nincs szükségem másra, csak Rá, Vele lenni. Ezt érzem magamban, ha megtalálom, szabályosan és szó szerint azt érzem, hogy nincs szükségletem, valamiféle tudatot érzek. A bűnről pedig nem is vennék tudomást legszívesebben, mert taszítónak érzem, nem tartozik hozzám, azt érzem belül. Azt hiszem, függetlenséget érzek. Keresem önmagam, azt, aki valójában vagyok, mert néha már volt, hogy éreztem magamat, talán önmagam is voltam. Szerintem öntudatot éreztem, áthatott, egy tudatos, kifejlett lénynek éreztem magam belül. Nyugodt érzés volt nagyon, teljesség-érzet, azóta is van, hogy ilyet érzek.
Tanácsokat kérnék, hogy ki mit tudna javasolni a félelmemet tekintve.
Gáborka
Az érdeklődő
Az érdeklődő
 
Hozzászólások: 9
Csatlakozott: 2012.04.18. 18:44

Re: Félelem és természete

HozzászólásSzerző: szmonika » 2012.04.20. 14:16

Szia Gáborka! :)

Szerintem a legjobb helyen vagy, itt biztosan választ kapsz a kérdéseidre :)

Ismerős számomra is, amiről beszélsz. Egyetértek azzal hogy nagyon rossz érzés a félelem, ha fél és aggódik az ember, ilyenkor elválasztva érzi magát Istentől.
Nagyon sok hasznos információ van itt a portálon a félelemmel illetve annak legyőzésével kapcsolatosan.
Ajánlanám figyelmedbe az Élet és a halál könyvét. Az egész könyvet érdemes elolvasni, de van bent egy rész a Félelem hét démona címmel, ezt mindenképpen érdemes elolvasnod. Aztán ajánlanám még a következő cikkeket: Válaszok, Gondolatok a hitről, Gondolatok a bizalomról, Gondolatok a megbocsájtásról. Illetve van még egy másik portál www.krisztusvaras.hu, ez kifejezetten a Krisztus várásról szól, itt is sok hasznos információt találsz. Szerintem kezdj el olvasgatni, és meglátod hogy sok kérdésedre kapsz majd választ.
Hamarosan pedig biztosan fog majd válaszolni Sadmin vagy Védi, akik a portál szerkesztői és egyben a cikkek írói és biztosan ők is tudnak majd választ adni a kérdéseidre.
Sok sikert az igazságkeresésben :)

üdv,
Móni
szmonika
Az elmélyülő
Az elmélyülő
 
Hozzászólások: 43
Csatlakozott: 2008.12.29. 20:07

Re: Félelem és természete

HozzászólásSzerző: Gáborka » 2012.04.21. 08:48

Szia!
Olvasom a könyvet, meg már olvastam az előtt is, mielőtt írtam volna ide. Szeretem olvasni, csak olyan egyedül vagyok vele. Bár van 1 ember, akivel tudok erről beszélni, és ő megért, mert kiskora óta "műveli" a lélek tudományát. Ő kántor, középiskolában ismertem meg, azóta vagyunk barátok. 21 évesek vagyunk. Vele Istenről beszélni nagyon jó, és talán a lélekgyógyász és az ő segítségével én is rendezhetném magamat, mert nem érzem magam rendezettnek. Szeretnék felszabadulva élni, és ehhez nekem biztos, hogy segítségre van szükségem. Az anyagi dolgok, a pénz, egyebek nem érdekelnek, azok a szegény emberek, akik a rabságukban élnek, egyszer remélem, felszabadulnak. Nagyon ritkán-és már elég régen éreztem ilyet-úgy éreztem, hogy valamiféle tanítónak születtem, vagy legalábbis közvetítőnek, olyan volt, mintha kitágult volna bennem a tudat, és nem éreztem félelmet, csak valami kiáradó szeretetet, teljesen függetlennek éreztem magam minden testi dologtól, csak Istent éreztem valahol magamban, a gondolataimban, de ezek szerint, amik történtek velem, nem adtam át magamat ennek, pedig belül mindennél jobban szeretném. Kevés időm is van, mert iskola Pesten, én meg bejárós vagyok, mert a kollégiumi élet nem való nekem, nyáron szakmai gyakorlat, de őszintén szólva nem bír érdekelni ez a fajta iskola, mert érzem és tudom, hogy hazudoznak össze-vissza, ráadásul elpazarolódik vele az idő is. Mindenütt az anyagiasság, a tévelygés, a mellébeszélés, nagyon fásító érzés. Egyszerűen nem akarom hallani a hazugságot, csak az igazat. A legrosszabb benne pedig az, hogy nem is tudják, hogy Isten létezik és az egyedüli értelme az életnek az Ő keresése és megtalálása, a fiataloknak hazugságot tanítanak, ők pedig, mivel nem mindenki keresi Istent, elhiszik, vagy nem is érdekli őket, nem gondolkodnak el ezeken a dolgokon. 1 szó, mint 100: fel szeretnék szabadulni, minden anyagi kötés alól, utána pedig majd minden jönne magától, az már részletkérdés.
Gáborka
Az érdeklődő
Az érdeklődő
 
Hozzászólások: 9
Csatlakozott: 2012.04.18. 18:44

Re: Félelem és természete

HozzászólásSzerző: Gáborka » 2012.04.21. 09:10

Igaz, hogy Sadmin írta a könyvet? Először is, szeretném megköszönni, hogy leírta ezeket, mert így van útmutatás,és segítség is, másodszor pedig, szerintem jó lenne találkozni és beszélgetni, megismerkedni egymással, veletek.
Gáborka
Az érdeklődő
Az érdeklődő
 
Hozzászólások: 9
Csatlakozott: 2012.04.18. 18:44

Re: Félelem és természete

HozzászólásSzerző: védi » 2012.04.21. 21:25

Szia Gáborka!

A könyvet igen, valóban Sadmin írta, remélem vele is hamarosan találkozol :)

Helyes a törekvésed, itt megismerkedhetsz olyan emberekkel, akiknek szintén az anyagi kötöttségek alóli felszabadulás és Istennel való egyesülés a célja.

Azt gondolom azonban, hogy ezt a világot sem szabad megvetni a maga anyagi valóságával, mert ez mind Istenben van és hozzásegítenek minket ahhoz, hogy érezzük a kontrasztot, hogy mindig tudjuk hova tartunk. Igen, sokan nem ismerik vagy keresik Istent, de ez az emberi tudat különböző szintjeit mutatja és emiatt mások nem kevesebbek azoknál, akik Isten felé törekszenek. Azt gondolom azoknak, akikben dereng a világosság, az a feladatuk, hogy az erkölcs határain belül segítsék a többi embert is ráeszmélni a lét valódi értelmére.

Magamról én is elmondhatom, hogy a munkám és kötelezettségeim miatt nekem sem jut magamra mindig elég időm, de a mindennapokban minden döntésemnél törekszem figyelembe venni az Isteni utat.

Az nem jó, ha nem érdekel az iskola és mégis csinálod. Mindeközben kettősségben vagy, nem tudsz azonosulni azzal, amit csinálsz, tanulsz. Keresd meg mi ebben is az Isteni, biztosan van neki nemes célja :). Nem abbahagyni kell, hanem értelmet adni neki és akkor máris sokkal könnyebb lesz! Ehhez kívánok kitartást!

Üdv:
védi
védi
A tanítvány
A tanítvány
 
Hozzászólások: 109
Csatlakozott: 2008.07.24. 16:08

Re: Félelem és természete

HozzászólásSzerző: Gáborka » 2012.04.22. 10:04

Szia!
Nem vetem meg, sőt, szeretem, csak az a sok barbárság, amivel tönkreteszik, sok ember önzése, lustasága, meg nem becsülése, amit látok magam körül, egymás elárulása, ellenségeskedés, fájdalom okozása egymásnak, hazugságok. Ezek mind-mind emberellenesek, nem értem, miért kell így élni. Minden egyes munkahelyen a teljesítmény-központúság, az anyagiasság, folyamatos idegesség, a nyugalom felborítása. Áskálódás, egyebek... Az iskola másra nem tanít, csak önzőségre, ami valójában a tudatlanságból fakad, a folyamatos "érdek-tanítások", hogyan kell az érdekeket megvédeni, mi az érdeke az embereknek. Tiszta hülyeség. Hazugság fülitől farkáig. Hallani se akarom. Tök felesleges. Teljesen. Miért kell leterhelni az embereket ilyenekkel? Ennek lesz következménye.

Sadmin, meg szeretném kérdezni tőled, milyen érzés Istennel lenni, egységben mindennap? Hogy lehet elérni? Vagy legalább hogy lehet közelebb kerülni Hozzá annak, aki korábban elvesztette? Hogy tekintenek rád az "átlagemberek", és mindenki más? Szeretnének tőled tanulni? Mert ha igen, az nagyon jó szerintem.

Más témákhoz is fogok irkálgatni még, csak meg kell néznem, mik vannak.
Gáborka
Az érdeklődő
Az érdeklődő
 
Hozzászólások: 9
Csatlakozott: 2012.04.18. 18:44

Re: Félelem és természete

HozzászólásSzerző: Gáborka » 2012.04.24. 14:54

Sziasztok megint!
Ma eszembe jutott, hogy a félelmen kívül van még valami: a rettegés. Szerintetek mi a rettegés?
Gáborka
Az érdeklődő
Az érdeklődő
 
Hozzászólások: 9
Csatlakozott: 2012.04.18. 18:44

Re: Félelem és természete

HozzászólásSzerző: Tajasa » 2012.04.24. 23:52

Szia Gáborka,

Őszintén szólva, nem egészen értelek. Egyrészről igen helyes, hogy keresed Istent és hogy vágysz rá, de másik oldalt úgy látom, hogy igen sok benned a tagadás és el nem fogadás. Én úgy gondolom, hogy aki Istent keresi, törekszik a békére, ha megtalálta, törekszik annak megtartására. Isten arra tanít, hogy szeress és nem arra, hogy tagadd meg a világot. Tagadd meg a bűnt, az helyes. Jézus azt mondta amikor keresztre feszítették, hogy Atyám, bocsásd meg a bűneiket, nem tudják mit cselekszenek. Vagy János, amikor fogságban volt, törekedett megőrizni a békéjét, pedig gondolom nem kesztyűs kézzel bántak velük a börtönben.
Ha keresed Istent, akár hanyadik lépésnél tartasz is, nagyon fontos dolog, hogy bármely helyzetben tudj szeretni és békében lenni és elhatárolni az embert és a cselekedetét, vagy mondhatni a bűnét.
Nem hinném, hogy ennyire rossz az iskola, hiszen sok ismeretet szerezhetsz ott. Bizonyosan vannak nem lélek építő aspektusai, de ha lázadsz, olyanná válsz, mint aki lázít. Én úgy gondolom, hogy az ember igyekezzen minden helyzetben a világos oldalt képviselni:)

A rettegésről pedig úgy gondolom, a félelem, az ember által kifejezett egy erős megnyilvánulása, de alap esetben nincs közöttük különbség.
Tajasa
Az érdeklődő
Az érdeklődő
 
Hozzászólások: 2
Csatlakozott: 2012.03.27. 22:28

Re: Félelem és természete

HozzászólásSzerző: Gáborka » 2012.04.25. 09:18

Szia Tajasa!
Ne aggódj, engem nem sok ember ért, szóval ezen már nem is lepődök meg ^_^, viszont az a fura, hogy néhanap én se értem, mit miért csinálok, mert azért agresszív is szoktam ám lenni...így jön a varázslatos következtetésem, hogy valszeg nem minden van rendben bennem. Mivel bűneim vannak, amik szerintem félelmekből fakadnak, segítség kell, és minél hamarabb. Tudom, hogy nem vagyok tiszta, mert félek dolgoktól, azonban hiszem és tudom, hogy a félelmet meg lehet érteni, mert az ember igenis képes mindent megérteni, ami ezen a világon létezik, és abban a pillanatban, mikor megértem, meg tudom oldani. Azt is tudom, hogy miért képes: mert tökéletes. Ha felragyog benne az igaz értelem és az igaz tudásvágy, a tökéletessége kezd kibontakozni, akkor pedig eltűnik minden akadály, mert rájön, hogy nincs akadály.
Az iskola ellen nem lázadok, csak feleslegesnek tartom. Nem tudom, miért csinálom. Persze, mondhatná mindenki, hogy mert papírt ad. Azonban mint mindennek, ennek az érmének is 2 oldala van, a másik oldal pedig az idő: éveket vesz el a suli...Ráadásul nem logisztikát szeretnék tanulni, hanem Istenről szeretnék tanulni. Ja, és nyelveket meg matekot, mert a matek önállóságra, függetlenségre, gondolkodásra ösztönöz, és szerintem Isten egy legalapvetőbb megnyilvánulása, de ez csak az én gondolatom, lehet, hogy téves. Azt is elmondom, miért gondolom így: mert szerintem a matematika nem más, mint a rend megnyilvánulása, minden matematika. Ne keverjétek ezt az állítást össze azzal, hogy a számok függőségében élek, mert a számok csak eszközök, a megértés eszközei szerintem.
Üdv.
Gáborka
Az érdeklődő
Az érdeklődő
 
Hozzászólások: 9
Csatlakozott: 2012.04.18. 18:44

Előző

Vissza: Filozófia, vallás

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég

cron
 

Ki van itt

Jelenleg 0 felhasználó van jelen: 0 regisztrált, 0 rejtett és 0 vendég. (Az elmúlt 5 percben aktív felhasználók alapján.)
A legtöbb felhasználó (44 fő) 2014.09.12. 23:36-kor tartózkodott itt.

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég