A felszabadulás útján előbb, vagy utóbb el kell döntened, hogy a történelmet akarod-e megismerni, vagy a lélek titkait.

Minden nap létrehozhatsz egy új felesleges kötést az életedben, kötődhetsz elvekhez, tárgyakhoz, vagy emberekhez, hogy hamis biztonságérzetet kapj, vagy csak az igazsághoz ragaszkodsz, és a hited elpusztíthatatlanná tesz.

Vigyázz! Ha te, aki hit nélkül élsz, olyan "igazságot" tanítasz nekem, amelyben magad sem hiszel, pusztán megszokásból, vágyból és félelemből cselekszed azt, azt gondolom rólad féleszű vagy, és arra sem méltatlak, hogy szóbaálljak veled. Ha olyan "igazságot" követsz és tanítasz nekem, amely a megtévesztésből van, téged sem tesz boldoggá, azt gondolom rólad tudatlan vagy, de méltó a megigazításra. Ha azonban az igazság, amelyben hiszel boldoggá tesz téged és ezt megfigyelem rajtad, követni foglak, bármerre is menj. Az erkölcs nem más, mint a hited és a cselekedeteid összhangja. Csak akkor nem ad megbotránkozást a többi embernek, ha őszintén követed azt, amiben hiszel.

"Úgy szeretlek, hogy az már fáj" - Tévedsz, a szeretet érzelme az öröm! A fájdalom a vonzáshoz és a félelemhez tartozik, a vonzáshoz is csak akkor, ha a vonzás akadályoztatva van. Ha tényleg fáj, akkor vizsgáld felül a lelkedet, amíg nem késő...