Nincs kötelességed a múlttal, nincs kötelességed a jövővel, ha figyelsz, akad elég kötelességed a jelenben is. Az ember, aki minden figyelmét az éppen zajló életfolyamatokra koncentrálja, és abban teljesíti kötelességét, sebes szárnyakon éri el céljait. A kötelesség az egyetlen dolog, amely nem tűr halasztást, és azt az idő sem oldja meg.

Aki kötelességének él, az egy Istennel, aki csak vágyik rá, az pedig szemben áll vele. Ne azt mondd, hogy "Uram-uram, mi lesz velem?", hanem azt, hogy "Istenem, beismerem, hogy tévedtem, megbántam és többé nem hagyom el a kötelesség útját" Boldog az az ember, aki az ilyen ígéretét be tudja tartani, mert Isten felszabadítja a kötelesség alól és örök boldogságot ad neki.

A kötelesség hű teljesítése nem más, mint szeretni az Istent. Aki pedig szereti az Istent, azt az Isten felemeli, mert abban gyönyörködik. Isten szeretete az ember gonolataiban, szavaiban és tetteiben nyilvánul meg, nem a soha véget nem érő kérésekben és imákban.

Ha a kötelességedet elmulasztod, vágyni fogod annak teljesítését, félni fogod annak következményét, romlást és szenvedést hoz rád. Saját tetteid adnak át az ördögnek, jóvátenni is csak akkor fogod, ha megérted Isten természetét.

Kötelességedet teljesíted, ha megadod Istennek, az ami Istené, az embernek azt, ami az emberé, magadnak azt, ami tiéd, és ezek soha nem ütköznek meg benned, mint az ellenségek. Ha ezt a törvényt képes vagy betölteni, akkor nem birtokolsz és nem ragaszkodsz, szabad vagy.

A kötelességét csak rendíthetetlen erkölcsű ember képes maradéktalanul teljesíteni. Ezért előbb erősödj meg lélekben, addig nem érdemes feltenni a kérdést, mi Isten szándéka veled. Aki az erkölcs útját járja, bármit tesz is, vele van az Isten. Vigyázz! Az erkölcs nem azonos az együttélési szabályokkal.

Ha a kötelességedet hűen teljesíted, általában nem a vágyaid teljesülnek, hanem Isten akarata. Azért egy vágyad mégis teljesül, hogy boldog leszel, a többiről pedig képes leszel könnyedén lemondani.